hétfő, április 24, 2017
Introtext Megoldások Játékleírások 3x3x3 Rubik kocka
3x3x3 Rubik kocka
Rate this item
(29 votes)

Az egyik legismertebb Rubik játék, amit ma Magyarországon (és a világon) kapni lehet. Ránézésre huszonhat kis kocka alkotja. Ha viszont szétszedjük, láthatjuk, hogy összesen huszonhét alkotórésze van (+ 6 csavar + 6 rugó + 6 középsapka).
Az oldalakat elforgatva sokféle mintázatot hozhatunk létre rajta, melyeknek a variációja: 43.252.003.274.489.856.000 vagyis 43x1018 (azaz kimondva: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer) Ez azért már elég sok! Ebből az az 1 amikor kész van

A kocka szabadalma 1975 Január 30-ai és Rubik Ernő nevéhez fűződik. Ez a szabadalom, és ez a játék óriási nagy fellendülést hozott a logikai játékok piacára. Amióta a kockát lehet kapni, azóta több ezer ehhez hasonló logikai játék látott napvilágot, melyek nagytöbbsége ugyanezen a tengelyeken elforduló egymást összetartó elemek elvén működik.

Matematikai háttér: hogyan számoljuk ki a variációs lehetőséget?

8 sarok = 8! féle pozíció / mindegyik 3-féle orientációval = 38
12 él = 12! féle pozíció / mindegyik 2-féle orientációval = 2^12
Lehetetlen helyzetek:
- nem lehet elemcsere(2),
- nem lehet élorientáció (2),
- nem lehet sarokorientáció(3)
Azaz 2x2x3 = 12-vel osztás
Az összesen = ( 8! x 3^8 x 12! x 2^12 ) / 12 ~= 4.3 x 10^19

Számításaim szerint ha az ember minden másodpercben fordít egyet a kockán, és ezt a nap 24 órájában csinálja, akkor (feltéve hogy nem jut olyan álláshoz amit már egyszer kipróbált) 1.371.512.026.715 (egybillió-háromszázhetvenegymilliárd-ötszáztizenkétmillió-huszonhatezer-hétszáztizenöt) évre van szüksége az összes lehetséges állás kipróbálásához... :))) (43x1018 / 365 / 60 / 60 / 24 ) Vagyis mondjuk azt, hogy annyi esélye van az embernek véletlenül kirakni, mint 5x egymás után megnyerni a LOTTO 5-öst!

Lásd még: A Rbuik kocka
Kirakása:
Metódusok:
Az alábbi metódusok leírását a linkek részen keresztül angol nyelven meg lehet találni.

Layer by layer method: (Sorról-sorra metódus) Ez a legismertebb, és az egyik legegyszerűbb metódus. Ez a legtöbb fejlett metódus alapja (Fridrich, ZB, VH...) Lényege, hogy sorrol sorra rakja ki a kockát. Tehát első soron egy keresztet csinál, majd a sarkokat berakja, ezek után jön a középső sor-, végül az alsó sor él-, majd sarokkockái (ez utóbbi kettő felcserélhető). Szinte mindenki ezt a módszert tanulja meg először. Azt azért hozzá kell tennem, hogy akár csak a többi metódusnál itt sincsenek fix algoritmusok, tehát lehet, hogy két ember akik mindketten Layer by layer methoddal rakják, teljesen más algoritmusokat használnak!

Corners first method: (Sarkok először metódus) Ez a metódus az alapja a Gilles Roux's metódusnak. Lényege annyi, hogy első lépésként az összes sarkot a helyére teszi és beállítja helyes irányba. Majd ezek után az összes középső sort ugyebár lehet mozgatni úgy, hogy a sarkokat nem rontjuk el, és ezzel sokkal nagyobb szabadságunk van a kockán, mint a layer by layer metódusnál. Így a közepek forgatásával pillanatok alatt be lehet állítani az éleket. Ami nehéz ebben a metódusban, hogy nagy átlátóképesség kell hozzá! Ez az egyik legjobb metódus a legkevesebb forgatásos versenyeken.

Edges first method: (Élek először metódus) Ez az előző metódus fordítottja, tehát itt először az éleket, majd a sarkokat állítjuk be. Ezt a módszert használja szinte mindenki a vakon kirakáshoz. Ami nagyon jó benne, hogy elég egy algoritmus, és ha azt tudja az ember, akkor már ezzel a módszerrel ki is tudja rakni a kockát!

Fridrich method: Jessica Fridrich fejlesztette ki ezt a metódust. Átlag 17 másodperc alatt ki lehet vele rakni a kockát (persze sok gyakorlással). A világ legtöbb speedcubere ezt a rendszert használja. Lényege, hogy egy szimpla F2L-t csinál, majd egy OLL-t és végül egy PLL-t

Zborowski-Bruchem (ZB) method: Azt hiszem, a Fridrich metódus után a második legismertebb kirakási rendszer. Nagyon gyors, nagyon szép, nagyon jó, csak nagyon-nagyon sok algoritmust (799 a tükrözötteket és az inverzeket is belevéve) kell hozzá tudni, ami sok embert elriaszt. Bár a következőkben írok olyan metódusokról, amik segítenek ezt megtanulni. A legjobb kockások közül jópáran ezt használják, többek között: Ron van Bruchem, Zbigniew Zborowski, Lars Vandenbergh és Dan Harris is. Lényege, hogy egy advenced F2L metódussal (306 algoritmus) és az alsó oldalon a COLL-metódussal + pár másik forgatással nagymértékben lecsökkenti a kirakáshoz szükséges forgatások számát. Ha esetleg nem voltam elég érthető, olvassátok el Zborowski honlapját!

Gilles Roux's method: Ez egy még kialakulófélben lévő metódus, de úgy tűnik, nagyon gyors és jól használható minél kevesebb forgatásnál is. Gilles 15.08 másodperc alatt rakja ki a kockát ezzel a metódussal, ami figyelemreméltó teljesítmény! A lényege annyi, hogy először kirak egy 1x2x3-as blokkot az egyik oldalon, majd ugyanezt a másikon, ezek után egy lépésben orientál és permutál az utolsó sorban, majd a középső sort egy lépésben kirakja. Személy szerint ez a metódus nekem a legszimpatikusabb.

Lars Petrus Method: A Petrus method a legismertebb blokképítéses kirakási rendszer. A svéd Lars Petrus alkotta meg, a '82-es Budapesti Világbajnokságon a 4. helyen végzett vele. Meglehetosen gyors, értek már el vele 15 másodperc alatti átlagot is, és alkalmas FMC-re is (eloszeretettel használják különbözo változatait).

Ryan Heise's method: Ez is egy nagyon gyors metódus, ami egy kicsit hasonlít az előzőhöz és Lars Petrus kirakási rendszeréhez. A lényege annyi, hogy szintén egy 1x2x3-mas blokkot épít, majd úgy építi fel a következő 1x2x3-mas blokkot, hogy két elem közös legyen a két blokkban, majd innen halad tovább. Egyébként ez a rendszer sincs teljesen kialakulva még.

Duncan Dicks' L2L methods: Ezekben a metódusokban sok rövidítést tanulhatunk, a többi rendszerhez nagyon jól hasznosítható; mind a ZB, mind a Fridrich metódushoz is. Lényegében minden olyan metódushoz, ami a szintező módszert veszi alapul. Szerintem érdemes beleolvasni.

Vandenbergh-Harris method: Ez az első ugródeszka a ZB metódus megtanulásához, itt végül is a COLL-t kell szinte csak megtanulni.

Vandenbergh-Harris variation 1: ez a második lépés a ZB metódus megtanulásához, itt a ZBF2L-t kell megtanulni (mint az előbb írtam 306 algoritmus)

Vandenbergh-Harris variation 2: ez megint csak a ZB metódus lépése (itt 493 algoritmust kell megtanulni). Ha ezt megtanulod, akkor már csak egy morzsányi van hátra, hogy tudd a teljes ZB-metódust.

Megoldások

Ha tetszik a játék a RubikShop-ban megvásárolhatod.

Related Video

More in this category: 2x2x2 Rubik kocka »
Login to post comments

Hungarian Open 2015

No images

Szavazás

Ott voltál a Hungarian Open 2015 versenyen?

Archívum

rubikkocka.hu

Kezdő, haladó és profi versenykockások weboldala, ahol mindent megtalálhattok egy helyen. A kockások közösségének fenntartott rubikkocka.hu weboldalon megtaláhatjátok a kirakásokat, a fórumot és a heti rendszerességgel írt Rubik blogot is.